Gyakori elektromos érintkezési meghibásodási módok (hegesztés, erózió, oxidáció) és azok megelőzése

Az elektromos érintkezés meghibásodását általában három mérhető mechanizmus okozza: ív-anyagátvitel, helyi hőtúlterhelés és felületi-filmellenállás. Erősáramú relék, kontaktorok, megszakítók és elektromos elektromos áramelosztó rendszerek esetén a meghibásodás megelőzéséhez az érintkező anyagának, az érintkezési erőnek, az ívenergiának, az érintkezők geometriájának, a csatlakozási minőségnek és a felület állapotának ellenőrzésére van szükség, nem pedig egyszerűen az érintkezők méretének növelésére.

 

A meghibásodási sorrend általában az érintkezési ellenállásból, az érintkezési erőből, a hegesztési varrat morfológiájából, az eróziós mélységből, az átvitel irányából, a felületi kémiából és a hőmérséklet-emelkedésből azonosítható. Ezek a paraméterek adják az alapot az elektromos érintkezési hibák elemzéséhez és az anyag/folyamat kiválasztásához.

 

 

 

Ha egy érintkezőpár elválik, miközben áram folyik, a mechanikai rés nem szakítja meg azonnal az áramkört. Az áram a két érintkezési felület között kialakuló tranziens íven keresztül folytatódik.

 

Az ív hőmérséklete lokálisan meghaladhatja az érintkező anyag olvadási és párolgási hőmérsékletét. Az anyagot eltávolítják az anódról és a katódról, átszállítják a plazmán, és újra lerakják az ellenkező érintkezési felületre.

 

Az ebből eredő károsodás több változótól függ:

 

Áramsűrűség: a helyi áramkoncentráció felgyorsítja az olvadást és az anyagátvitelt.
Ív időtartama: a hosszabb ívtartam növeli a kumulatív hőbevitelt.
Nyitási sebesség: a lassabb leválasztás hosszabb ideig tartja fenn az ívet.
Érintkezési erő: az elégtelen erő növeli a szűkületi ellenállást és a helyi fűtést.
Érintkezőanyag: Ag, AgSnO₂, AgC, AgWC és más rendszerek eltérő olvadási, oxidációs és ívellenállási-viselkedést mutatnak.
Érintkezőgeometria: a kis{0}}sugarú érintkezési területek koncentrálják az áramot és növelik a helyi hőmérsékletet.
Áramköri induktivitás: a tárolt mágneses energia képes fenntartani az ívet mechanikus leválasztás után.
Kioltási feszültség: a magasabb egyenfeszültség általában növeli az ív megszakításának nehézségét.

 

Az egyenáramú alkalmazásoknál, mint például az elektromos elektromos akkumulátorok és az energiatároló mágneskapcsolók{0}}, az ív viselkedése különösen érzékeny az áramkör induktivitására, mivel nincs természetes váltóáramú nulla.

 

Az érintkezési ellenállás katasztrofális meghibásodás előtt megnő

Az érintkezési ellenállást nem csak az érintkező anyagának térfogati ellenállása határozza meg. A valódi elektromos vezetés mikroszkopikus asperitásokon keresztül megy végbe. Az oxidfilmek, a szennyeződés, a felületi érdesség és a csökkentett érintkezési erő csökkentheti a hatékony fémvezetési területet.

 

Az egyszerűsített mérnöki kapcsolat a következő:

 

P = I²R

 

ahol:

P=hő keletkezik az érintkezési felületen
I=aktuális
R=érintkezési ellenállás

 

300 A-nél az ellenállás 50 µΩ-ról 100 µΩ-ra növelése megduplázza a számított interfészhőt:

 

4.5 W → 9 W

 

Ez a plusz hő tovább fokozhatja az oxidációt, lágyíthatja az érintkezési felületet és felgyorsíthatja az anyagátvitelt.

 

Az érintkezési ellenállás hibaelhárításához ezért az ellenállás növekedését potenciális hővisszacsatolási problémaként kell kezelni, nem pedig elszigetelt elektromos mérésként.

 

 

Az érintkező hegesztés akkor következik be, amikor a hőmérséklet az érintkezési határfelületen elég magas lesz ahhoz, hogy a szemben lévő felületek kohászati ​​kötést képezzenek. A nagy bekapcsolási áram, a rövidzár{1}}áram, az elégtelen érintkezési erő és a nem megfelelő érintkezőanyag mind növelheti ennek valószínűségét.

 

A helyes válasz nem mindig az ezüsttartalom növelése. Az anyagválasztásnak meg kell felelnie a kapcsolási kötelezettségnek, az áram hullámformájának, az elektromos terhelésnek és a szükséges érintkező élettartamnak.

 

Kapcsolattartó anyag	Főbb jellemzők	Tipikus mérnöki előny	Fő tervezési szempont
Ag	Magas elektromos és hővezető képesség	Alacsony érintkezési ellenállás	Alacsonyabb ellenállás az erős hegesztéssel szemben nagy nyomás alatt
AgSnO2	Ezüst mátrix SnO₂ diszperzióval	Jobb ellenállás a hegesztéssel és az íverózióval szemben	Nagyobb érintkezési ellenállás, mint a tiszta Ag
AgC	Ezüst-karbon kompozit	Nagy ellenállás a hegesztéssel és ívkárosodással szemben	Megfelelő érintkezési geometriát és csatlakozási folyamatot igényel
AgWC	Ezüst-volfrámkarbid kompozit	Nagy ellenállás az íverózióval és hegesztéssel szemben	Magasabb feldolgozási/csatlakozási bonyolultság
AgNi	Ezüst-nikkel kompozit	Jó kapcsolási teljesítmény számos váltakozó áramú alkalmazásban	Alkalmazás--specifikus eróziós viselkedés

 

A nagy-áramú EV kontaktorok esetében az AgSnO₂ és az AgC jöhet szóba, amikor az érintkezőhegesztés válik a domináns meghibásodási mechanizmussá.

 

Ahol a súlyos íverózió és a nagy rövid ideig tartó{0}}áram az elsődleges probléma, ott az AgWC értékelhető. Az anyag azonban önmagában nem képes kompenzálni a rossz érintkezési geometriát vagy az elégtelen mechanikai erőt.

 

AgSnO₂ a nagyáramú{0}}kontakthegesztés vezérléséhez

Az AgSnO₂ elosztja az ón-oxid részecskéket az ezüstmátrixban. A kapcsolás során a diszpergált oxidfázis megváltoztatja az érintkezési felület olvadási és párolgási viselkedését, és csökkentheti a nagy-méretű olvadt{2}}fémhidak kialakulásának hajlamát.

 

Az AgSnO₂-t általában a következőkre tekintik:

EV DC kontaktorok
Az akkumulátor leválasztó egységek
Töltő berendezés
Ipari kontaktorok
Teljesítményrelék
Áramkörvédelmi szerelvények

Az anyagminőséget, az SnO₂-tartalmat, az érintkezők átmérőjét, az érintkező vastagságát és a csatlakozási módot a tényleges kapcsolási hullámforma alapján kell érvényesíteni.

 

AgC súlyos hegesztési körülményekhez

Az ezüst{0}}karbon érintkezők olyan összetett szerkezetet biztosítanak, amelyben a szén módosítja az érintkező felület hő- és ívviselkedését.

 

Az AgC akkor jöhet számításba, ha az elsődleges műszaki követelmény az érintkezőhegesztéssel szembeni ellenállás a nagyáramú kapcsolásnál.

 

A tervezésnek továbbra is ellenőriznie kell:

Kezdeti érintkezési ellenállás
Dinamikus ellenállás
Hegesztési erő
Az érintkezési hőmérséklet emelkedése
Ív időtartama
Elektromos állóképesség
Mechanikai állóképesség
Anyagszállítás kerékpározás után

Az érintkező anyagának cseréje elektromos tartóssági vizsgálat nélkül nem elegendő bizonyíték a megnövekedett élettartamra.

 

AgWC íverózióhoz és keményforrasztott érintkező szerkezetekhez

Az AgWC egy vezetőképes ezüstfázisból áll a volfrám-karbiddal. A tűzálló WC-fázis javíthatja az erős íverózióval és anyagátvitellel szembeni ellenállást.

 

Nagy-energiájú kapcsolási alkalmazásoknál az ellenállásos ezüst keményforrasztás használható az AgWC érintkező réz-alapú hordozóhoz való csatlakoztatására.

A tipikus folyamatszabályozások a következők:

 

Ezüst keményforrasztó ötvözet összetétele
Forrasztási hőmérséklet
Fűtési sebesség
Tartási idő
Fluxus vagy védő{0}}légköri állapot
Közös hézag
Forrasztott{0}}terület lefedettsége
Üres arány
Forrasztás utáni-méretfeltételek

 

A keményforrasztott kötést nem egyszerűen rögzítési módszerként, hanem elektromos és mechanikai interfészként kell értékelni.

 

Kérjen ingyenes DFM értékelést és árajánlatot

 

 

 

A hasznos hibavizsgálat a fizikai hibamechanizmus és az elektromos tünet elválasztásával kezdődik.

 

Hiba mód	Tipikus elektromos tünet	Fizikai bizonyíték	Elsődleges ok	Javító Irány
Kontakt hegesztés	Az érintkezők zárva maradnak a tekercs{0}}feszültségmentesítése után	Olvadt híd, átvitt fém	Magas interfész hőmérséklet és ívenergia	AgSnO₂/AgC, nagyobb nyitóerő, geometria módosítás
Túlzott erózió	Növekvő ellenállás vagy csökkentett érintkezési vastagság	Kráterek, gödrök, átvitt anyag	Túlzott ívenergia	AgWC, ív{0}}vezérlés javítása, nagyobb hatékony érintkezési terület
Oxidáció	Az érintkezési ellenállás nő	Sötét/oxid film, felületi elszíneződés	Hőciklus, légkör, összeférhetetlen anyag	Anyag/felület optimalizálás
Lépjen kapcsolatba az anyagszállítással	Egyenetlen érintkezési profil	Az egyik oldalon megemelt folt, a másikon kráter	Ív aszimmetria	Mágneses tér/geometria korrekció
Mechanikus pattanás	Több tranziens ellenálláscsúcs	Ismétlődő ívnyomok	Elégtelen csillapítás vagy érintkezési erő	Rugó és működtető optimalizálása
Forrasztott ízületi meghibásodás	Időszakos vagy nagy ellenállás	Repedések, üregek, hiányos nedvesedés	Nem megfelelő forrasztási folyamat	Forrasztási paraméterek és csukló{0}}tervezési vezérlés

 

A hibamód: Érintkezőhegesztés nagy bekapcsolási áram mellett

 

A legközvetlenebb mechanizmus a túlzott helyi Joule-melegítés.

 

Az interfész tényleges hőmérséklete sokkal magasabb lehet, mint a mért külső érintkezési hőmérséklet, mivel az áram mikroszkopikus vezetési foltokon halad keresztül.

 

A műszaki ellenőrzéseknek tartalmazniuk kell:

Csúcs bekapcsolási áram
RMS áram
Zárási sebesség
Érintőerő a zárásnál
Kapcsolattartó visszapattanásának időtartama
Érintkezési ellenállás közvetlenül a zárás után
Érintkezési ellenállás tartós kerékpározás után
Hegesztési elválasztó erő

 

Ha az érintkező csak nagy -bekapcsolási események során hegeszt, de normál állapotú-áram mellett is működik, a vizsgálatnak a dinamikus áramsűrűségre és az érintkezők visszapattanására kell összpontosítania, nem csak a folyamatos áramerősségre.

 

Hibamód B: Túlzott íverózió

Az íverózió jellegzetes kráter{0}}és-kiemelkedés morfológiát hoz létre.

 

Az ismételt váltás a következőket okozhatja:

Helyi olvadás
Fém párolgás
Anyagátadás
Újra-megszilárdítás
Kapcsolatfelvételi-terület csökkentése
Ellenállás növekedés
Magasabb interfész hőmérséklet
Felgyorsult degradáció

 

Egyenáramú mágneskapcsolóknál az ívelnyomást az érintkezőanyaggal együtt kell figyelembe venni. Az érintkező átmérőjének növelése az ív túlzott időtartamának megtartása mellett nem oldja meg a mögöttes problémát.

 

C hibamód: Oxidáció és felületi -filmállóság

Az oxidáció megváltoztatja a határfelületet a fémes vezetésről a felületi filmen és a lokalizált fémes érintkezési pontokon keresztül történő vezetésre.

 

A kapott ellenállás a következőktől függ:

Film vastagság
Film kompozíció
Felületi nyomás
Felületi érdesség
Érintkezési erő
Üzemi hőmérséklet
Kapcsolási frekvencia
A környezet páratartalma

 

Az oxidáció okozta ellenállásnövekedést nem szabad automatikusan az elégtelen rézvezetőképességnek vagy a nem megfelelő ezüsttartalomnak tulajdonítani.

 

Az optikai mikroszkóppal, SEM/EDS-sel vagy más megfelelő analitikai módszerekkel végzett felületelemzés megkülönböztetheti az oxid felhalmozódását a mechanikai kopástól és az ívátviteltől.

 

 

Az anyagválasztás a felület kémiájával foglalkozik, de az érintkezési geometria határozza meg az áram és a mechanikai erő eloszlását.

 

A névlegesen azonos anyagokkal rendelkező érintkezőpárok eltérő meghibásodási viselkedést mutathatnak, amikor az érintkezési sugár, a kiemelkedés magassága, a síkság vagy az igazítás megváltozik.

 

A fontos geometriai változók a következők:

Érintkező átmérője
Érintkező vastagsága
Kapcsolattartó-fej sugara
Érintkező kiemelkedés
A hordozó vastagsága
Kontaktközpont helyzete
Párhuzamosság
Körkörösség
Szegecs magassága
Forrasztott{0}}felület átmérője

A precíziós bélyegzett érintkezőtartóknál a mérettűrések ±0,01 mm-re szabályozhatók, ahol az alkalmazás szigorú helyzeti pontosságot igényel.

 

Érintkezési terület az áramsűrűség függvényében

Az egyszerűsített kapcsolat a következő:

J = I / A

ahol:

J=áramsűrűség
I=aktuális
Egy=hatékony vezető terület

A fontos kifejezés az effektív terület, nem pedig a névleges geometriai terület.

 

A 10 mm{1}}átmérőjű érintkező nem feltétlenül biztosít egyenletes áramelosztást a teljes 78,5 mm²-es geometriai területen. A felületi érdesség, az érintkezési görbület és az erőeloszlás korlátozhatja a vezetést a helyi asperitásokra.

 

Ezért az átmérő növelése önmagában a vártnál kisebb javulást eredményezhet, ha az érintkezési erő és a felület geometriája ellenőrizetlen marad.

 

Érintkezési erő és nyomáseloszlás

A túlzott érintkezési erő növelheti a mechanikai kopást és a működtetőelemekre vonatkozó követelményeket. Az elégtelen erő növeli a szűkületi ellenállást, és érzékenyebbé teszi az érintkezést a szennyeződésekre és az oxidációra.

 

A tervezési célnak ezért egy szabályozott erő{0}}elmozdulási görbének kell lennie, nem pedig a maximális statikus erőnek.

 

A javasolt ellenőrzés a következőket tartalmazza:

Kezdeti érintkezési erő
Erő a megadott elmozdulásnál
Érintkezés visszapattanása
Tavaszi pihenés
Erő a termikus ciklus után
Erő az elektromos kitartás után

In-alakú szegecselés az érintkezők pozicionálásához

A szegecselt ezüstérintkezőknél az in{0}}a szegecselés integrálhatja a bélyegzést és az érintkezők rögzítését egy ellenőrzött gyártási folyamatba.

A folyamatváltozók a következők:

 

Szegecsfej átmérője
Szegecs magassága
Érintkezési kivetítés
Szegecselő erő
Anyag keménysége
A hordozó-furat átmérője
Szegecs{0}}furat koncentrikussága

 

A rossz szegecsformázás olyan mechanikai kötést hozhat létre, amely átmegy a szemrevételezésen, de megnövekedett elektromos ellenállást fejleszt ki a termikus és vibrációs ciklusok után.

 

A CMM ellenőrzése ellenőrizheti a kritikus hordozóméreteket és érintkezők helyzetét, míg az elektromos tesztelés megerősíti, hogy a geometriai eltérések befolyásolják-e az áramkör tényleges teljesítményét.

 

 

 

Az autóipari és energiatároló{0}}alkatrészek esetében a hibamegelőzést dokumentált folyamatirányító rendszerhez{1}} kell csatlakoztatni.

 

Egy tipikus minőség-{0}}ellenőrzési lánc a következőket tartalmazza:

 

Bejövő anyagellenőrzés → bélyegzési folyamat vezérlése → érintkezők összeillesztése → méretvizsgálat → elektromos ellenállás vizsgálat → tartóssági vizsgálat → végső ellenőrzés → PPAP dokumentáció

 

IATF 16949 folyamatvezérlők bélyegzett érintkező alkatrészekhez

Az IATF 16949-orientált gyártási rendszernek össze kell kapcsolnia a termékjellemzőket a mérhető folyamatparaméterekkel.

 

Az elektromos érintkezőegységek esetében a vezérlési terv a következőket tartalmazhatja:

Ezüst-kontaktanyag fokozat
Hordozó anyagminőség
Érintkező méretei
Szegecs magassága
Szegecselő erő
Forrasztási hőmérséklet
Hegesztési energia
Érintkezési ellenállás
Érintkezési erő
Felületi állapot
A bevonat vastagsága
Végső mérettűrés

Az SPC-nek azokra a jellemzőkre kell összpontosítania, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az elektromos vagy mechanikai teljesítménnyel.

 

CMM ellenőrzés kritikus méretekre

A CMM vizsgálat alkalmas a következők ellenőrzésére:

Furat-–-furat pozíció
Vegye fel a kapcsolatot-a központ helyével
Laposság
Párhuzamosság
Érintkezés magassága
Fuvarozó profil
Kialakított-a funkció pozíciója

A nagy mennyiségben{0}}bélyegzett alkatrészek esetében a CMM nem helyettesítheti a folyamaton belüli-figyelést. Hatékonyabb, ha műszerekkel, látásvizsgálattal és statisztikai folyamatvezérléssel együtt használják.

 

Érintkezési ellenállás hibaelhárítása ellenőrzött teszteléssel

A hasznos ellenállási{0}}tesztnek azonosítania kell:

 

Paraméter	Mérés célja
Kezdeti érintkezési ellenállás	Állítsa be az alapvonalat
Ellenállás váltás után	Azonosítsa az ívvel kapcsolatos{0}}romlást
Ellenállás hőciklus után	Azonosítsa az interfész instabilitását
Ellenállás tartóssági tesztek után	Határozza meg a hosszú távú -degradációt
Ellenállás meghatározott érintkezési erő alatt	Különítse el az erőhatásokat az anyagi hatásoktól
Ellenállás szabályozott hőmérsékleten	Távolítsa el a hőingadozást

 

A négy-vezetékes Kelvin mérést részesítjük előnyben, ha az ellenállásértékek a mikro-ohm tartományba esnek, mert csökkenti a teszt-vezeték ellenállásának hatását.

 

PPAP 3. szintű bizonyítékok az autóipari programokhoz

Az autóipari ellátási programok esetében a PPAP 3. szintű dokumentáció a következőket kombinálhatja:

Tervezési feljegyzések
Mérnöki előírások
Folyamat diagram
PFMEA
Irányítási terv
MSA
Dimenziós eredmények
Anyagbizonyítványok
Teljesítményvizsgálati jelentések
Első mintavizsgálat
Feldolgozási képesség adatok

A pontos PPAP benyújtási csomagnak követnie kell az ügyfél rajzát, minőségi megállapodását és az AIAG követelményeit.

 

Töltse le a kapcsolattartó tervezési specifikációját

 

 

Az érintkezőfej csak egy része az áramútnak. Az ezüst érintkező és a réz hordozó közötti kapcsolat további ellenállási pontot hozhat létre.

 

A réz{0}}alapú hordozók, például a C1100 tiszta réz esetében az elektromos vezetőképesség megközelítőleg elérheti az IACS 100%-át megfelelő anyagi feltételek mellett. A kész összeállítás vezetőképességét azonban befolyásolja a csatlakozási felület.

 

Csatlakozási módszer	Fő előny	Tipikus alkalmazás	Elsődleges minőségi kockázat
Ellenállás ezüst forrasztás	Vezetőképes kohászati ​​kötés	Ag{0}}alapú kapcsolatfelvétel a rézszolgáltatóval	Ürességek, hiányos nedvesedés, túlmelegedés
Lézeres hegesztés	Helyi hőbevitel	Cu-Cu-Al szerkezetek	Reflexiós képesség, porozitás, repedés
In-a szegecselés	Nagy mennyiségű{0}}mechanikus csatlakozás	Ezüst érintkező szerelvények	Laza kötés, méretváltozás
Molekuláris diffúziós hegesztés	Szilárdtest-kohászati ​​kötés	Nagy{0}}vezetőképességű rézszerkezetek	Felület előkészítés és nyomásszabályozás

 

Érintkezős szerelvényeknél az illesztési folyamatot az áramút, a hőterhelés, a mechanikai igénybevétel és a gyártási mennyiség alapján kell kiválasztani.

 

Ellenállási ezüst keményforrasztási hibaelemzés

A tipikus forrasztási hibák a következők:

Hiányos nedvesítés
Túl sok üreg
Repedések
Nem megfelelő töltőanyag behatolás
Helyi túlmelegedés
Érintkező elmozdulása
Folyasztószer maradék

A keresztmetszeti metallográfiai vizsgálat-feltárhatja az ízület tényleges állapotát.

Ahol szükséges, a roncsoló vágást össze kell kapcsolni az elektromos ellenállással és a mechanikai húzási/nyírási eredményekkel.

 

Lézeres hegesztés Cu{0}}Al kontra ezüst keményforrasztás

A réz-alumínium szerkezetek esetében a lézeres hegesztés megköveteli a különböző fémkölcsönhatások, a reflexiós képesség és az intermetallikus képződés szabályozását.

 

Paraméter	Lézeres hegesztés Cu{0}}Al	Ellenállás ezüst keményforrasztás
Hőbevitel	Erősen lokalizált	Összekötőn keresztül elosztva
A folyamat sebessége	Magas	Mérsékelt
Különböző{0}}fémvezérlés	Szigorú energiaszabályozást igényel	A töltőréteg elválaszthatja a nem nemesfémeket
Porozitási kockázat	Folyamat-függő	Alacsonyabb, ha a kötés kialakítása szabályozott
Kohászati ​​zóna	Fúzió/hő{0}}hatás által érintett régió	Forrasztott felület
Ellenőrzés	Metallográfia, vizuális, elektromos	Metallográfia, nedvesítés, elektromos
Tipikus gond	Repedés/intermetallik	Ürességek/nem teljes nedvesítés

 

Az érintkező hordozók esetében az összekapcsolási módszert az elektromos ellenállás, a hőemelkedés és a mechanikai tartósság szempontjából kell érvényesíteni, nem pedig csak a gyártási sebesség alapján kell kiválasztani.

 

 

Bár maguk az érintkező anyagok fémek, a környező elektromos szerelvény tartalmazhat szigetelést, házakat, tokozási anyagokat és védőbevonatokat.

 

Ha polimer alkatrészeket használnak, az anyagválasztáshoz az ügyfél biztonsági előírásaitól függően UL 94 V-0 besorolás szükséges.

A bevont vagy védett fémszerelvények esetében a vonatkozó ellenőrzés a következőket foglalhatja magában:

 

Bevonat tapadása
Dielektromos ellenállás
Szigetelési ellenállás
Sópermet expozíció
Páratartalom expozíció
Termikus öregedés
Vegyi ellenállás

 

For high-voltage assemblies, dielectric performance must be evaluated against the actual insulation system. A nominal material value such as dielectric breakdown strength >A 15 kV/mm önmagában nem tudja garantálni a rendszerszintű szigetelési teljesítményt, mivel a vastagság, az üregek, a szélek, a szennyeződés és a térkoncentráció mind befolyásolja a leállást.

 

 

Ha egy kontaktor, relé vagy kapcsoló meghibásodik, az érintkezőanyag azonnali cseréje megsemmisítheti a hasznos hibajeleket.

Az ellenőrzött vizsgálatnak a következő sorrendet kell követnie:

 

1 - lépés Jegyezze fel az elektromos működési feltételeket

Mérés és dokumentálás:

Folyamatos áram
Csúcsáram
Feszültség
DC vagy AC hullámforma
Kapcsolási frekvencia
Bekapcsolási áram
Terhelési induktivitás
Ív időtartama

2 - lépés: Sikertelen megőrzés-a kapcsolati morfológia

Ellenőrzés előtt ne fényesítse vagy tisztítsa az érintkezőt.

Rekord:

Hegesztés helye
Kráter mélysége
Anyagszállítás iránya
Oxidált területek
Érintkező deformáció
Szegecs állapota
Forrasztott{0}}hézag megjelenése

3 -. lépés Mérje meg az elektromos károsodást

Összehasonlítás:

Kezdeti ellenállás → ellenállás ciklus után → ellenállás meghibásodáskor

Az ellenállási trend gyakran informatívabb, mint az egyetlen életvégi-végi-érték.

 

Lépés 4 - Válassza le az anyagot a geometriától

Futtasson ellenőrzött mintákat:

Ugyanaz a geometria / különböző érintkezési anyagok
Ugyanaz az anyag / eltérő érintkezési geometria
Ugyanaz az anyag és geometria / eltérő érintkezési erő

Ez elkülöníti a domináns változót.

 

5 -. lépés Érvényesítse a korrekciós tervet

A felülvizsgált tervnek a következőket kell elvégeznie:

Elektromos állóképesség
Termikus kerékpározás
Mechanikai állóképesség
Érintkezési ellenállás mérése
Hegesztési-erőértékelés
Méretvizsgálat
Metallográfiai elemzés adott esetben

 

Ez a hibaelemzést a próba{0}}és-hibaanyag-helyettesítésből irányított műszaki ellenőrzési folyamattá alakítja át.

 

 

Mielőtt egy elektromos érintkezőszerelvényt gyártásra bocsátana, ellenőrizze a következőket:

 

IEC 60947: Meghatározták a kapcsolási feladatokra és az elektromos teljesítményre vonatkozó követelményeket.
IATF 16949: A kritikus anyag- és folyamatjellemzőket az ellenőrzési terv tartalmazza.
AgSnO₂ / AgC: Akkor kerül értékelésre, amikor a kontakthegesztés dominál a hibamódban.
AgWC: Akkor értékelik, ha a súlyos íverózió tűzálló érintkezési fázist igényel.
C1100 réz: A vezetőképesség és az anyagállapot a rajz alapján ellenőrizve.
±0,01 mm: A kritikus érintkező és a hordozó méreteit szükség esetén szabályozzák.
CMM ellenőrzés: Az érintkező helyzetét, síkságát és formált méreteit ellenőrizzük.
Négy-vezeték ellenállása: A mikro-ohm-szintű érintkezőellenállás mérése helyes.
In-beszegecselés: A szegecs magassága és az érintkező kinyúlása a specifikáción belül marad.
Ellenállás ezüst keményforrasztás: A nedvesedés, az üregek és a hézag folytonossága ellenőrizve van.
Elektromos tartósság: a ciklus kezdeti és{0}}utáni ellenállása összehasonlításra kerül.
UL 94 V-0: A szükséges polimer szigetelőanyagok megfelelnek a megadott tűzveszélyességi osztálynak.
PPAP 3. szint: Az autóipari minősítési dokumentáció az ügyfél által meghatározottak szerint készül.

 

A központi tervezési elv egyszerű: az érintkezési hiba olyan rendszerprobléma, amely anyaggal, áramsűrűséggel, érintkezési erővel, ívenergiával, geometriával és csatlakozási minőséggel kapcsolatos. Egy változó megváltoztatása a többi vezérlése nélkül gyakran a hibamechanizmust mozgatja, nem pedig megszünteti.

 

Elektromos elektromos mágneskapcsolók, ESS kapcsolóeszközök, relék és áramköri védelmi{0}}egységek esetében egy hasznos tervezési folyamat a tényleges meghibásodási morfológiával és az elektromos hullámformával kezdődik, majd kiválasztja az érintkezőanyagot és a csatlakozási folyamatot a mért körülmények körül.

 

 

Milyen érintkezőanyag alkalmas az elektromos áram{0}}áramú kontaktorok érintkezőhegesztésének megakadályozására?

Az AgSnO₂-t és az AgC-t általában akkor értékelik, ha a kontakthegesztéssel szembeni ellenállás az elsődleges követelmény. A végső kiválasztás az áramerősségtől, feszültségtől, bekapcsolási hullámformától, érintkezési erőtől, kapcsolási frekvenciától és a szükséges elektromos tartósságtól függ.

 

Hogyan azonosíthatja az érintkezési ellenállással kapcsolatos hibaelhárítás az oxidációt a mechanikai érintkezési{0}}erőveszteséggel szemben?

Mérje meg az ellenállást szabályozott érintkezési erő és hőmérséklet mellett, majd hasonlítsa össze a felület állapotát mikroszkóppal. Az oxidfilmképződéssel kísért ellenállásnövekedés a felület degradációját jelzi, míg az érintkezési erő hatására erősen változó ellenállás a mechanikai felületi problémák felé mutat.

 

Milyen ellenőrzés szükséges a PPAP 3. szinthez?elektromos érintkező szerelvények?

A tipikus PPAP 3. szintű bizonyítékok közé tartoznak a méretbeli eredmények, az anyagtanúsítvány, a PFMEA, a szabályozási terv, az MSA, a folyamatképesség, az elektromos teljesítményadatok és a hitelesítési rekordok. Az ügyfél-specifikus specifikációk határozzák meg a végső benyújtási csomagot.